csak hogy arcomat simítsa kezed árnyéka, ezért jöttem félve eléd
miként nézed a szemem és nem érted, hogy lehet, hogy nem múlt el még
hiszen mintha már több ezer éve ismernél és érzem, vigyázol rám
és mikor elvesztem miattad fejem oly sokszor kimondanám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése