Szárnyaim azok mindig is voltak, mégis én csak egyszerűen magam vagyok.
Ez csupán, mit adhatok Neked.
Amikor nem a Földön járok Melletted, már mondhatnám is, hogy azonnal menjünk el a Kanári szigetekre, Tenerife partjaihoz, vegyünk egy tengerre néző házat,egy kutyát,papagájt vagy más állatot, mindegy, röföghet is, csináljunk pár szép gyereket, akik csokis szájjal szaladgálnak a homokban, amíg mi csónakázunk aztán felnőnek és kirepülnek, mi meg majd 80 évesen fogatlanul mosolygunk egymásra szalmakalapban az parton, 35 fokban januárban, pedig még igazán nem is ismerhetlek…
Csak valami éppen most kezdődik el…
Mégis szeretem a magasságot és mindent amit a felhők közt lapuló tánclépések közé lehet rejteni.
No igen, kissé talán tériszonyom is van, de itt vagy Te és köszönöm.
Foghatom a kezed?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése