már csak elvétve emlékszem régi hitemre,
volt hogy egy angyal vigyázott életemre?
volt édes, meleg és biztonságos minden?
hittem, hogy a rossz az sehol sincsen…
akkor még hittem és az igazat nem féltem
benned akartam és szavakra csodát leltem
és elég volt az is mind ami épp ott maradt
a töredék és egy volt az ezer pillanat
nem ismertem, hallottam mit érzek bőrömön
szeretnek annyira, valakinek lehessek fényözön?
miért hazudik mindenki akkor is ha nem muszáj?
miből tudhatom, hogy jó és nekem is mindez kijár?
most jó lenne emlékezni a tudásra, mit útravalóul hoztam
az akarok lenni aki akkor voltam, mikor a mostanira vágytam
mert ez nem ugyanaz, megálmodott világ az csak otthon van
miért van hogy ebben a szív és érzés máshogy dobban?
itt csak lélegeznem kell, magamba szívni azt is mit nem lehet
elrakni magamba a mesterműnek nem nevezhető képeket
megtenni, mert azt gondoljuk, a szép az rögtön kell
de egy semmiség is tud lenni mi az egekig emel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése