
Miért gondoljuk hogy akit elragad a "szörny" az úgyis valaki más?
És miért nem tudok többet adni, hogy amit kiragadsz az maradjon kevesebb?
Az oldalt utólagos engedélyemmel bárki látogathatja, de figyelem!
Mindez csak saját felelősségre.
Az esetleges kockázatot a nyilvánosságra hozatallal magam részéről vállalom,
a mellékhatások elkerülhetetlenek.
nos, ma reggel emlékeztettél rá, hogy nemsokára ősz lesz és tél és én utálom a hideget, mert bejön a csukott ablakon, a kulcsra zárt ajtón, valahogy beszökik és érzem, érzem mindenhol, ott van a takaró, a kabát, a nadrág, a bőröm alatt, és a vacogás beleeszi magát a szívembe is, mígnem azon kapom magam, hogy körbezsong a karácsony, ami idén is ugyanolyan lesz mint eddig és azelőtt, meg sem említve az elfeledett névnapot és a ki nem mondott, feledésbe hagyott pillanatot az ágyszélén ülve. igen, pont ott.
Hunyd be a szemed!
Ott belül valami suttog, de a sok üvöltözéstől semmit sem hallhatsz
Így érezned kell!
Most már érted?